Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn kijelentette, hogy országa nem épít új széntüzelésű erőműveket külföldön, ami jelentős elmozdulást jelent a világ legnagyobb üvegházhatást okozó gázok kibocsátója számára. Xi nem közölt további részleteket a tervről, de jelentősen csökkentheti a fejlődő országok szénerőműveinek finanszírozását. Pekingre nyomás nehezedett, többek között US John Kerry klímakövet és UN Antonio Guterres főtitkár, hogy fejezze be a tengerentúli szénprojektek finanszírozását. Korábban Japán és Dél -Korea is bejelentett hasonló lépéseket.
Xi azt is elmondta, hogy Kína fokozni fogja erőfeszítéseit a fejlődő országok támogatására a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia fejlesztésében. Kerry válaszul üdvözölte Kína lépését, amely fontos döntésnek és „nagy hozzájárulásnak” nevezte a globális éghajlati célok eléréséhez szükséges erőfeszítések megkezdését. Guterres is üdvözölte a fogadalmat, mondván, hogy a szén fokozatos kivonásának felgyorsítása a legfontosabb lépés a Párizsi Megállapodás szerinti cél eléréséhez.
Kína azonban várhatóan továbbra is a szénre támaszkodik a gazdaság működtetéséhez. A Global Energy Monitor jelentése szerint Kína 38,4 -et bízott meg GW 2020-ban új széntüzelésű villamosenergia-kapacitás, szemben a 37,8-mal GW a világ más részein leszerelték. A jelentés szerint Kína adta a tavaly hozzáadott globális széntüzelésű villamosenergia-termelés 76% -át. Összehasonlításképpen, India a második helyen csak 2 -t tett hozzá GW a kapacitás mindössze 5,2% -a Kína kapacitásbővítéséből. Kínában 88,1 GW az épülő széntüzelésű erőművekből, ez a globális teljes mennyiség közel fele. További 158,7 GW tervezés alatt áll, ez is a globális teljes összeg majdnem fele.
