Hszi Csin-ping kínai elnök az ENSZ közgyűlésén elmondott keddi beszédében kijelentette, hogy az ország felhagy a külföldi új széntüzelésű erőművekbe való befektetéssel, és ehelyett segíti a fejlődő országokat a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia építésében. A lépés akkor jött, amikor Peking egyre nagyobb nyomással szembesült a tengerentúli szénfinanszírozás megszüntetésével és a szén -dioxid -kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések fokozásával.
Elemzők szerint Kína lépése hatalmas csapást mér a bányászokra, különösen az ausztráliai és indonéziai bányászokra. A Market Forces környezetvédelmi csoport jelentése szerint a 2015 -ös párizsi klímaegyezmény óta a világ szénenergia -fejlesztési csővezetéke 76% -kal zuhant. Most a csoport arra számít, hogy a tendencia felgyorsul Kína bejelentése után.
Elemzők szerint a legújabb politika mintegy 50 milliárd dolláros beruházást von le 44 szénerőműre, olyan országokban, mint Indonézia, Vietnam, Pakisztán, Banglades, Szerbia és Dél -Afrika. Elemzők becslései szerint, ha megvalósul, a terv potenciálisan csökkentheti a jövőt CO 2 kibocsátás 200 millió tonnával/év. Egy másik agytröszt szerint Peking lépése veszélybe kerülne 29 GW széntüzelésű erőművek építése Indonéziában 2025 után.
Ausztrália és Indonézia voltak a világ vezető szén -exportőrei. A két ország együttesen adja a globális szénszállítmányok több mint felét. Az ausztrál szénipar a fejlődő országok széntüzelésű erőműveivel szerencsejátékkal játszik, hogy a dél-koreai és japán hanyatlás helyébe lépjen. Eközben Indonézia diverzifikálni kívánja a szén-dioxid-feldolgozó ágazatot, még akkor is, ha a nettó nulla kibocsátási célkitűzést 2070-ről 2060-ra hozta.
Egy energetikai tanácsadó cég arra számít, hogy a globális szénigény 2024 -ben tetőzik majdnem 10 000 -re TW h. Ugyanakkor azt mondta, hogy az előrejelzést 6000 -re csökkenthetik TW h 2040 -re Kína lépése után Pandu Sjahrir, az Indonéziai Szénbányász Szövetség elnöke azt mondta, hogy a világ csúcsigénye a szénipar „új normája”.
